AZ EGRI BORVIDÉK
Az Egri borvidék mintegy 5400 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és a következő 19 községet foglalja magába: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária a Debrői körzetben.
A BORVIDÉK KÖZPONTJA: Eger
Eger városa, ez a több mint ezeréves kisváros, dicső történelmi múltjával, értékes műemlék együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike. Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és termálvizek és diákok városát. Már első királyunk, Szent István uralkodása alatt püspöki székhely volt. A történelem viharai nem kímélték a várost, a tatárjárás idején majdnem elpusztult, de a XII. században épített kővára a török harcok idején már nagyon fontos szerepet játszott a védelemben. Dobó István várkapitány és 2000 fős maroknyi csapata 1552-ben több mint egy hónapig álltak ellent a negyvenszeres török túlerőnek. Eger a barokk városa, városképét a barokk uralja. A XVII. században jelentős kulturális és művelődési központ volt. Az elmúlt évszázadok építészetének közel 170 kiemelkedő alkotása maradt fent szinte érintetlen szépségben: a vár és erődrendszere, a vármúzeum, a kazamata, a kőtár, a Gótikus Palota, a Líceum, a Főegyházmegyei Könyvtár, a Specula obscura (a Csillagvizsgáló), a periszkóp, az Érseki Palota, a városfalrészlet és a bástya, a Török fürdő, a Megyeháza épülete a Fazola Henrik kovácsolta vaskapukkal, az egykori megyei börtön, az Irgalmasok temploma a kórházzal, a Ciszter és a jezsuita gimnáziumok, a Foglárium, az ortodox parochia és a templom, a rokokó kispréposti palota, a Főszékesegyház, a barokk ciszter, minorita és ferences templomok, a szervita templom, a Minaret, a nagypréposti palota, az Érseki Gyűjteményi Központ, a Telekessy István Patikamúzeum habán edényekkel, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum az író lakóházában.
A város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egri Chardonnay, Egri Cabernet franc és sauvignon, Egri Merlot, Egri Kékfrankos és Kékmedoc. Az egri borvidék a rendszerváltozás után rendkívül gyors fejlődésen ment át. A szőlőültetvények területe a hagyományos és az új fajták legjobb termőhelyekre történő újratelepítésével jelentősen növekedett (Nagy-Eged, Pajdos). A fejlett nyugati borkultúrákban működő AOC rendszert meghonosították. Több száz közepes és kisméretű borászat megalapításával és látványos fejlődésével a borvidék borainak minősége jelentősen javult. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja, de napjainkban is vájnak még új pincéket. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy EGER A BOROK BÁSTYÁJA.
KLÍMA: Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű.
TALAJ: A hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok stb.
TÖRTÉNELEM
A Kis-Eged hegy oldalából került elő a Vitis hungarica levelének 30 millió éves kövülete. Ennek persze a mai szőlőtermesztéshez nincs sok köze.
Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentős nagyságú település lehetett. Az első püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk. A püspökségre költöző szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is.
A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát).
Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. században telepítették be szőlővel. A megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket.
A város szerepe a magyar középkor első századaiban igen jelentős volt: a várban székelt a legnagyobb püspökségek egyike, amihez nem csak Heves megye, hanem az egész északkeleti országrész is tartozott. Az egyházi központi irányító hatásának tulajdonítható a szőlőművelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A bortermésből tizedet, dézsmát kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Az első pincéket is a dézsma tárolására építették.
A törökök elől menekülő rácok hozták magukkal a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját és a Kadarka fajtát is.
Több évtizedes sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, és 91 évig a birtokukban tartották, de a szőlőtermesztés megmaradt. Ennek oka, hogy ugyan a törökök nem nagyon fogyasztottak bort, de komoly bevételt jelentett.
A XVII. században a vörösborszőlő-fajták egyre több teret nyertek a fehérborszőlők rovására. 1687-ben visszafoglalták a várat a törököktől. A város és környékének rohamos ütemű benépesedése során két évtized alatt kialakult a szőlő monokultúra. A szőlőhegyek többségének jelenleg is használt neve a XVII. század végén és a XVIII. században alakult ki.
1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, és a szőlőket szinte teljesen kiirtotta. Az újratelepítések (rekonstrukció) során új fajták is bekerültek a borvidékre. A tendencia ezután a többi borvidékéhez hasonló.
A teljesen kipusztult szőlők újratelepítésekor igyekeztek korábban nem ismert fajtákat is meghonosítani. A múlt évtizedben az egri borászok külföldön is bebizonyították, hogy az itt termett Leányka , Királyleányka , Hárslevelű , Olaszrizling , Muskotály , Tramini , Szürkebarát és Chardonnay szőlők leve bármely hazai vagy külföldi vetélytárssal állja a versenyt. A szakemberek szerint az egri Kékfrankos , Blauburger , Merlot , Cabernet Sauvignon , Cabernet Franc és Pinot Noir szőlők borai is nagy nemzetközi sikerre számíthatnak, ha a vidék lehetőségeit a borászatok jól aknázzák ki. Az Egervin Rt. muzeális borkészletet gondoz, és ők adták a helyet az Ezredforduló Egri Bikavére elkészítéséhez, amelyet a borvidék száztizenkilenc termelőjének boraiból állítottak elő. A Thummerer-pince az Egertől néhány kilométerre fekvő Noszvaj on található. (Az erdők, hegyek, dombok ölelésében fekvő csodaszép kis falut egyébként akkor is érdemes volna felfedezni, ha nem volnának borai.) Óriási sikerrel robbant be a köztudatba Vincze Béla egri borász, aki már az első évben olyan vörösborokat készített, amelyekkel a Bordeaux-ban (Blaye-Bourg) megrendezett nemzetközi versenyen soha nem látott magyar sikereket ért el. Az Év bortermelője címet 1998-ban Gál Tibor egri borász nyerte el. Gál Tibor hazai és nemzetközi sikerei a borvidéket is mindinkább reflektorfénybe helyezték. Egerben működik a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, amely nagy eredményeket ért el a rezisztens szőlők nemesítése, valamint a barrique-hordók borra gyakorolt hatásának kutatása terén. Az Egri borvidék elismerését fejezi ki az is, hogy a Bátaapáti Kastélyborok egykori készítője, dr. Pók Tamás saját egri pincészettel, kitűnő ízléssel készített borokkal jelentkezett a piacon, valamint a Varsányi Pincészet, amely Verpeléten működik és nagy hozzáértéssel készíti a körzet borát, a Debrői Hárslevelűt. Az egri vörösborok fűszeressége, tüzessége és viszonylag magas savtartalma a Bikavért jellemzi leginkább. Ezért igyekeznek a helyi borászatok a legtöbb energiát a Bikavér megkomponálásába fektetni. E nemes ital elkészítésének módját a több évszázados hagyományokat alapul véve Eger Város Hegyközsége 1997-ben az úgynevezett. "Bikavér Kódexbe" foglalta. 2010-ben ragyogott fel elsőként az Egri Csillag, mint az Egri Bikavér fehér párja, mely évről évre egyre több egri borászt ihlet meg és melyet egyre több borfogyasztó érdeklődése övez. A borvidék eredetvédelme pedig biztosítja a minőségi élményt az egri borok fogyasztói számára.
KÓSTOLÓTIPPEK
Kitűnő Bikavért kóstolhatunk a Kőporos Borászat, az Ostoros-Novaj Bor Zrt., Simon József, Tóth Ferenc, Tóth István, Sike Tamás, St. Andrea Borászat, Demeter Pincészet, Juhászvin Kft., Kutató Intézet, Thummerer Pincészet, Varsányi Pincészet, Vincze Béla Pincészet pincéiben.
Az egri borokhoz kötődő vigasságok és a borturizmus közkedvelt színtere riolittufába vájt pincék és csárdák sokaságával a Szépasszonyvölgy. A völgy északi ágában megtekinthető a borvidék legrégebbi, műemlék pincéje, az "Istenes Pince", amely a törökkorban titkos templomként működött. Ma is látható az egy kőtömbből faragott oltár és a dombormű, amely Jézust ábrázolja a kereszten. Mind több környékbeli étteremben válogathat a vendég az egri borokra komponált étkek között. Az ínycsiklandozó fogások egyike az erdők-mezők fűszereivel ízesített párolt szarvasszelet bikavéres áfonyamártással. Az édességkedvelőknek pedig jó szívvel ajánlhatjuk a hős egri nők által ihletett egri gömbpalacsintát: a diókrémmel és vaníliasodóval ízesített desszert egy pohár muzeális édes Egri Leánykával a turisták kedvelt csemegéje. Külön említést érdemel a Hotel Korona tulajdonában lévő kétszáz éves István Pince és Nemzeti Bormúzeum, amelynek gyűjteménye átfogó képet nyújt Magyarország borairól.
Eger térsége számos kiváló borásznak ad otthont és megélhetést. Közülük is kiemelkedik Thummerer Vilmos, Gál Tibor és Vincze Béla. Az 1995-ben Év Bortermelőjévé választott Thummerer Vilmos Noszvajon készíti magas minőségű borait. Gál Tibornak 1998-ban, Vincze Bélának 2005-ben, 2010- ben pedig dr. Lőrincz Györgynek ítélte oda a Magyar Borakadémia, munkássága elismeréseképpen a megtisztelő Év Bortermelője címet.
Az Egri borvidékre ellátogató borkedvelő turistáknak pár jó tanács: a kihagyhatatlan látványosságok után, csodálják meg a riolittufába vájt borospincék sokféleségét, melyeknek a kis- és nagykőporosi, a kőlyuki, valamint a verőszalai pincesorok adnak otthont. Mindezek végeztével látogassanak el a Szépasszony-völgybe, keressenek egy hangulatos borozót, és élvezzék az egri borok eleganciáját, különleges zamatát.
