" Ébred a természet!

A szőlő jelenlegi fonológiai állpota meglehetősen heterogén. Néhol már fakad, sőt, az első levélkék is megjelentek; van, ahol duzzadtak a rügyek, másutt a könnyezés indult el és vannak területek, fajták melyek még várnak az ébredéssel (látszólag).

Ezzel párhuzamosan természetesen a károsítók is elindultak és megkezdték táplálkozásukat. Az ékköves araszoló és a bagolylepke-lárvák tavaly tömegesen jelentek meg és károsították a rügyeket. Voltak területek, ahol a kártétel mértéke elérte az 50-70%-ot is! Itt a főrügyek helyett mellékrügyből jövő hajtások fejlődtek, melyek termékenysége jóval alacsonyabb.
Több borvidéken jelezték az ékköves araszoló megjelenését és kártételét. Tapasztalatunk szerint a termelők jelentős része komolyan tart (és joggal) a károsítóktól és azonnali rovarölőszeres kezeléssel kíván védekezni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a kártétel súlyossága mellett néhány befolyásoló tényező eltér a tavalyitól:
- az egyik a szőlő fenológiája. Tavaly sajnos épp egyidőbe esett a rügyek megduzzadása az említett kártevők felbukkanásával- az idén ebben már csúszás tapasztalható.
- a másik az időjárás. Ha a rügyek sokáig vannak megduzzadt állpotban, akkor rengeteg ideje van a lárváknak a táplálkozásra. Tavaly korai fakadást követően (március közepe) rendkívül lassú és vontatott növekedést tapasztaltunk. Idén jóval később fakad, de sokkal intenzívebben növekszik a szőlő.
- a kártételi küszöbérték érdekes kérdés. Ha tőkénként 1-2 károsított rügyet találunk (10-14 rügyterhelés/tőke esetén), akkor még várjunk a kezeléssel. Tavaly ennél jóval erősebb volt a károsítás mértéke.

Mi az oka a rovarölőszer csakis célzott és igen indokolt esetben való bevetésének?

Az, hogy a védekezés sikeressége és tartamhatása ilyen korán és az engedélyezett hatóanyagokkal meglehetősen bizonytalan. Ráadásul nem csupán a bagolylepke lárvákat és ékköves araszolót irtjuk ki, hanem a hasznos élő szervezeteket is, akik már szintén tevékenykednek.

Ha a kártétel azonabn eléri a kritikus szintet, a védekezés elkerülhetetlen. Erre az egyik eszköz a Fendona 10EC. A készítmény csakis azokra az egyedekre hat, melyek a kezelés időpontjában a területen tartózkodnak. Épp emiatt szükséges lehet a kezelés megismétlése. A bagolylepke-lárvák éjjel károsítanak, így ellenük szürkületben vagy éjszaka szükséges védekezni; míg az ékköves araszoló ellen nappal is permetezhetünk. Kártételük azonos, megkülönböztetni ez alapján nem lehet őket. Ha viszont kártételt tapasztalunk, de nincs nappal a területen a károsító, akkor ellenőrizzük naplemente után is a területet; valószínűleg találkozni fogunk a "tettessel"."

BASF Agrodivízió